Vezetési program

Célunk,  hogy  az  iskola  hagyományaira  építve,  az  országos  szakképzési  koncepcióhoz  és  a szakképzési centrumhoz alkalmazkodva, olyan iskolát üzemeltessünk, mely az adott időszakban a fenntartó által megfogalmazott elvárásokat is teljesíti.  A cél érdekében kifejtendő feladat, hogy   
• olyan középiskola legyen, amely olyan szakmákat oktat, melyre a társadalomnak szüksége van;  
• olyan alapműveltséghez juttassuk tanulóinkat és olyan alapkompetenciákat 
fejlesszünk,  melyek  segítségével,  tanulóinkat  felkészítjük  az  egész  életen  át  való tanulásra;   
• olyan nevelési elveket, emberi értékeket közvetítsünk, melyek segítségével végzett tanulóink társadalmunk értékes, hasznos embereivé válnak. 
 
 
A kulcskompetenciák fejlesztése 
 
 
A vezetői program első eleme az, hogy a kulcskompetenciák fejlesztése megítélésem szerint minden  lehetséges  alkalommal,  tanítási  órákon,  kiegészítő  tevékenységekben,  szabadidős 
programokban, szakkörökön és minden olyan sztituációban, mikor a tanulók kompetenciafejlesztésére mód nyílik, megtörténjen. 
 
Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztését minden kollégánk számára feladat, ezekről rendszeresen  megbeszéléseket  tartunk  és  az  elért  eredményeket  a  hagyományos tantárgyi előmenetelek szintjén kezeljük.
 
 
A kulcskompetenciák 
Anyanyelvi kommunikáció 
 
 
Probléma: folyamatosan tapasztaljuk a tanulók anyanyelvi kommunikációjának jelentős mértékű romlását. Ennek egyik fő oka az elektronikus eszközök mértéktelen használatán túl az iskolai szóbeli számonkérés, a szükséges minta hiánya. 
 
Megoldási lehetőség: A tanulókat képessé kell tenni önálló előadások, beszámolók megtartására,  ahol  a  nyelvi  igényesség  legalább  annyira  értékelendő,  mint  a  szakmaiság. 
Mindehhez a tanórai felkészítésen túl kommunikációs tréningekre is szükség van. 
Fontos feladatok e tekintetben továbbá:  
- Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, 
- Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. 
- A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás 
- A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. -     Az irodalom szeretetének elsajátítása. 
 
 
Idegen nyelv 
 
Probléma:  A  nyelvtudás  hazai  szintje  sajnálatos  módon  még  mindig  igen  alacsony,  és  e tekintetben szokás az iskolákra mutogatni. 
 
Megoldási lehetőség:  
- Tanulmányutak  -  Ha  megvalósul  az  a  program,  miszerint  a  tanulók  nyelvtanulást külföldi utakkal támogatja a Kormány, ebben a projektben mindenképpen részt kívánok venni.  
- Cserediákok  –  más  iskolákban  már  bevált  módszer  az  idegennyelvű  csere  diákok bevonása az oktatási folyamatba. Ezutón a tanulók nemcsak a steril nyelvet, hanem a mindennapokban használatos, a korosztályra jobban jellemző nyelvi fordulatokat is el tudják sajátítani. 
- Különleges nyelvek – a hazai nyelvoktatás túlnyomó részét az angol, a német, esetleg a spanyol,  olasz,  francia  nyelvek  teszik  ki.  A  világ  gazdasága  azonban  egyre  jobban igényli a keleti, hazánkban speciálisnak számító nyelvek  – arab, kínai, japán, koreai, hindi stb. – nyelvek tudását. Meggyőződésem, hogy e specialitással tanulóink munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségei ugrásszerűen megnövelhetőek. 
- A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása - Érdeklődés és kíváncsiság  felkeltése  a  diákokban  a  nyelvek  iránt  általában  és  a  kultúrák  közötti kommunikáció iránt. 
 
 
Matematikai kompetencia 
 
Probléma: Az iskolából kikerült, matekból akár jó eredménnyel érettségizett diákok is gyakran állnak értetlenül a mindennapos, matematikai gondolkodást igénylő feladatok előtt – mint pl. adóbevallás, a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés,  megtakarítás),  a  vásárlás  (árak  összehasonlítása,  mértékegységek,  ár-érték  arány ismerete), az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). 
 
Megoldási  lehetőségek:  A  matematika  mint  gondolkodásmód  beépítése  az  egész  oktatási folyamatba,  nemcsak  a  szigorúan  vett  matematika  órákon.  Emiatt  a  következő  területek fejlesztését látjuk szükségesnek: 
- Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. 
- Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. 
- Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. 
- Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. 
- Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására. 
 
 
 
Természettudományi és technológiai kompetenciák 
 
Probléma: a technológiai komptencia kialakulásával rendszerint nincs probléma, inkább az a cél, hogy a technológiai eszközök használatát a tanulók ne tegyék kizárólagossá. A természettudományok oktatása már komolyabb probléma, hiszen a a szakképzésben háttérbe szorultak,  pedig  korábban  sem  a  biológia,  kémia,  földrajz  stb.  tudásukkal  emelkedtek  ki  a tanulók. 
 
Megoldási lehetőségek: A megoldásban a hagyományos ismeretterjesztés minden lehetőségét, (pl.  előadók  meghívása,  tanulmányi  kirándulások,  folyamatos  információcsere)  az  önálló projektmunkákban, csoportos feladatokban és kutatásokban látjuk. 
Feladat az érdeklődés felkeltése a tudomány és a technológia iránt, nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt. 
 
 
Digitális kompetencia 
 
Probléma:  A  fentiekkel  összefüggésben  a  fő  probléma  a  mindent  elözönlő,  ellenőrizetlen információtömeg megfelelő kezelése és a számítógép, valamint a különféle mobileszközök ellenőrizetlen és szinte kizárólagos használata. 
 
Megoldási  lehetőségek:  Az  iskola  tennivalói  tehát  két  csportban  oszthatóak.  Egyrészt  a tanulóknak biztosítani kell a korszerű technikához való hozzáférést és az eszközök hatékony használatának oktatását, másrészt az oktatásnak a következőkre is ki kell térnie: - az információ ellenőrzési lehetőségei, az információk kezelése 
- az internet etikai oldalai 
- az internet veszélyei – adatlopás, bűnözés, mobbing, cyberbullying stb. 
- az elektronikus eszközök túlzott használatának szociológiai, pszichológiai, egészségügyi problémái. 
 
 
A tanulás tanulása 
 
Problémák: a tanulók ritkán képesek a hatékony tanulásra. Rengeteg időt és energiát pazarolnak el így feleslegesen, és kudarcélmények érik őket. 
 
Megoldási  lehetőségek:  Számos  olyan  készséget  kívánunk  kialakítani  az  iskola  tanulóiban, amelyeket a hagyományos oktatás nem, vagy alig vett figyelembe: 
- A tanulás időbeosztása, az idővel való gazdálkodás 
- Autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során 
- Önismeret,  saját  kedvelt  tanulási  módszerek,  erősségek  és  gyengeségek,  készségek, alkalmasság értő ismerete 
- A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. 
 
 
Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák 
 
Probléma:  ezt  a  kompetenciát  az  iskolák  többsége  legfeljebb  esetlegesen,  adhoc  módon fejleszti,  pedig  a  szociális  térben  való  mozgás  a  tanuló  számára  kulcsfontosságúvá  válik  a munkába állás, a családi élet és a saját életpálya megtervezése során. Sajnos, a tanulók alig képesek adott szituációban megfelelő módon megjelenni és viselkedni, érdekeiket adekvát módon képviselni és érvényesíteni, problémáikat helyükön kezelni. 
 
Megoldási lehetőségek: szituációs gyakorlatokkal a következőket kell fejleszteni: 
- Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása) 
- Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása 
- A  személyes  elégedetlenség  konstruktív  módon  történő  kifejezése  (az  agresszió,  az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása) 
- A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől 
- A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése, a diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése 
- A saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése 
- Tárgyalóképesség 
 
 
Állampolgári kompetenciák 
 
Probléma: tapasztalataink szerint a  tanulók állampolgári ismeretei igen alacsonyak. Ez azért riasztó,  mert  választási  évenként  többezer  fiatalt  küldünk  választani,  akik  többsége  nincs tisztában  a  szavazata  jelentőségével  (sem).  Szintén  általános  probléma  az,  hogy  a  jogok  és kötelességek rendszerét, a rájuk vonatkozó jogszabályokat sem ismerik. 
 
Megoldási  lehetőségek:  A  megoldási  lehetőségek  túlmutatnak  az  iskola  kompetenciáján, mindehhez a szülői háttér bevonása is szükséges.  Az iskola elsősorban a következőket kell, hogy a diákokkal megismertesse: 
- A lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése 
- Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre 
- Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása 
- A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben 
- Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása 
 
 
Vállalkozói kompetencia 
 
Probléma: leszámítva egyes szakképzési területeket, a vállakozás, mint életforma és megélhetési  lehetőség szóba sem kerül a hagyományos oktatási rendszerben. A diákok gyakran túlbecsülik a képességeiket és a lehetőségeiket, későbbi vállakozásaik, részben  emiatt hosszú ideig kudarcra vannak ítélve.  
 
Megoldási lehetőségek:  A megoldási lehetőségek ebben az esetben is túlmutatnak az iskola kompetenciáján. Feljesztendőknek – feltétlenül csoportos munka, projekttevékenység során - a következőket tartjuk: 
- A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei 
- Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek 
- Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka 
- A személyes erősségek és gyengeségek felismerése 
- Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás -     A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása 
 
 
Kulturális kompetencia 
 
Probléma:  minden  életkori  szubkultúra,  így  a  diákság  is kitermeli  a  maga  értékrendjét, magatartási  és  viselkedésformáit,  követendő  példáit,  idoljait,  sztárjait  stb.  Az  viszont  egyre jellemzőbb, hogy mindezek kulturális színvonala csökken. 
 
Megoldási lehetőségek: Hibás megközelítésnek tartjuk az alacsonyabb színvonalú 
szubkulturális  megnyilatkozások  tiltását,  az  ellenül  való  harcot,  ennek  kontraindikált  volta miatt. Ha a diákságot – azon a módon, ahogy hozzá eljut -  megismertetjük az adott kor magasabb szintű kulturális termékeivel, akkor a diák tud választani ezek közül. 
Fejlesztendő készségek ezzel kapcsolatban: 
- A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően 
- A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. 
- A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. 
- A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. 
 
 
Képzésfejlesztés 
 
 
Iskolai rendszerű képzések 
 
Az iskola jól körülhatárolt jövőképpel és fejlesztési koncepcióval rendelkezik a képzésfejlesztés  terén.  A  jövőbeli  oktatás  fő  súlypontját  továbbra  is  a  középiskolai  szintű képzések,  valamint  a  felnőttképzés  jelentik.  Az  iskolai  rendszerű  képzés  mellett  azonban hangsúlyt kívánunk helyezni a továbbképzési programokra, a tréningek szervezésére is, valamint hosszabb  távon  a  gazdálkodó  szervezetekkel,  egyetemekkel,  főiskolákkal  való  szerződések alapján a kutatás-fejlesztési programokban is részt veszünk.
 
Iskolánk a képzésfejlesztés területén három kiemelt általános cél és működési elv mellett elkötelezett:  
• minőségi oktatás és folyamatos minőségfejlesztés;  
• az  oktatásban  résztvevők  körének  bővítése  és  az  esélyegyenlőség  biztosítása  (ld. fenetebb), 
• a hatékonyság folyamatos fejlesztése, az eredmények növelése és fenntarthatóságának biztosítása. 
 
 
 
Az oktatásban résztvevők körének bővítése 
 
Az  oktatás  belső  tartalmának  minőségbiztosítása  és  minőségfejlesztése  mellett  ugyanilyen fontos  fejlesztési  terület az  oktatási  szolgáltatás,  a  kapcsolódó  szolgáltatások, valamint a támogató működési folyamatok minőségének biztosítását, folyamatos fejlesztése. A munkaerőpiac által elismert minőségű képzéseinkkel biztosíthatjuk a BMSZC 
tagintézmémnyeként a jó versenypozíciójának kialakítását, illetve az egyes képzési szegmensek fejlesztését és javítását. 
 
 
 
Felnőttképzés 
 
Az iskola lehetőséget ad arra, hogy a felnőttek, akik az erre hivatott életkorban bármely okból iskolai  tanulmányokat  nem  folytattak  vagy  újabb  igényeikhez  képest  alacsonyabb  fokon fejezték azt be, a közoktatásban és felsőoktatásban elérhető bármely végzettséget megszerezzék. Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően,  amelyben  a  tanuló  a  nappali  rendszerű  oktatásnál  meghatározott  életkori  határt betöltötte, kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatók.  
 
 
A felnőttképzés további lehetőségei 
 
Több lehetőséget látunk a felnőttoktatás továbbfejlesztésében, hiszen egyre későbbre tolódik, amikor valaki végleg megállapodik egy munkahelyen. A változó munkaerőpiaci igények miatt a felnőttoktatás nagy szerepet játszik az átképzésekben is. Így egyik célkitűzésünk, hogy minél szélesebb körben teremtsük meg a felnőttképzés lehetőségeit. 
 
 
Az esélyegyenlőség, tehetséggondozási tevékenység fejlesztése 
 
 
Az esélyegyenlőség jegyében, az iskolai szegregáció minden formája ellen, az iskolai lemorzsolódás  csökkentése,  a  minőségi  oktatáshoz  való  hozzáférés  javítása  érdekében,  a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érdekeinek és jogainak aktív védelme is cél. Részleteiben a halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma tanulók oktatási esélyegyenlőségét döntően befolyásoló oktatási szegregáció és diszkrimináció esetköreit teljesen ki kívánjuk zárni oktatási rendszerükből. Sőt pályázati úton a minél nagyobb esélyegyenlőség megteremtése a cél. 
 
Tehetséggondozási szolgáltatások fejlesztésén belül az alábbiak megvalósítását tervezzük: 
• Mentori, tutori rendszer kiépítése, fejlesztése, kísérleti jellegű működtetése;  
• tehetséggondozásba bevont diákok közötti IKT alapú kapcsolattartás feltételeinek megteremtése,  
• a tehetséggondozást szolgáló szakmai célú események megvalósítása (pl. 
munkacsoportok, konferenciák);  
• támogató humánerőforrás képzése,  
• a  tehetséggondozásba  bevont  fiatalok  kompetenciáinak  fejlesztése  (asszertivitást, idegen nyelvi, IKT, vállalkozói, és jogi ismereteket adó képzések lebonyolítása). 
 
       
Szolgáltatásfejlesztés 
 
 
Belső szolgáltatások fejlesztése  
 
Jövőbeli terveink között szerepel, hogy a tanulók számára egy könnyen elérhető, folyamatosan hozzáférhető, rendszeresen frissített információs bázist biztosítsunk. 
Az elképzelés szerint ez a szolgáltatás online formában, telefonos menürendszer kiépítésével is elérhető lesz, hogy a tanulók a lehető legtöbb formában és a számukra legkényelmesebb módon jussanak hasznos információkhoz.  
 
A  képzésben  résztvevők  kérelmeiket  az  Információs  Irodánál  is  előterjeszthetik.  A  tanulók számára elektronikus formában is elérhetőek lesznek az oktatási segédanyagok,  valamint az ügyintézéshez szükséges kinyomtatandó és elektronikus űrlapok, nyomtatványok, kérelemminták. 
 
Az  Iroda  a  tanulmányi  ügyek  intézésén  túl  információs  szolgálattal  és  külön  erre  a  célra szervezett oktatásszervezési referatúrával biztosítja az adatok naprakész kezelését, a vezetői döntésekhez szükséges információs hátteret, és kezelni tudja a tanulókkal kapcsolatos rendszeres és speciális feladatokat. 
 
Az eredményesség, a gazdaságosság, az átláthatóság és a nyomon-követhetőség nélkülözhetetlen elemei az oktatási intézmények 21. századi működésének. Az egységessé váló Európai Felsőoktatási Térségben csak akkor maradhatunk versenyképesek, ha a legújabb IKTalapú szolgáltatásokat megfelelően alkalmazzuk – az Iroda e tevékenységhez hatékonyan tud hozzájárulni. 
 
 

 
Diák Önképző Könyvtár 
 
Az iskolában a Diák Önképző Könyvtár létrehozásával lehetőséget teremthetünk tanulóinknak arra, hogy önállóan gyakorolhassanak, készülhessenek dolgozataikra, feleletükre, vizsgáikra.  A Könyvtár szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe a tanulóink.  
 
A  könyvtárban  a  terveink  szerint  megtalálhatóak  lesznek  a  tankönyveken  túl  a  kötelező  és ajánlott olvasmányok, a szakképzésben végzettek által elkészített szakdolgozatok is és az egyes tananyagokhoz kapcsolódó esettanulmányok, amelyek hatékonyan egészítik ki a tanulók otthon és az iskolában megszerzett tudását.  
 
A könyvtári órák alatt tanulóinknak ingyenes internet-hozzáférést is biztosítunk.  
 
Szeretnénk megteremteni annak feltételeit, hogy könyvtárunk más intézmények tanulói, hallgatói számára is nyitott legyen.  
 
 
Diáklap, diákújság  
 
Megvalósítandó terveink között szerepel egy havi rendszerességgel megjelenő kiadvány megteremtése  is.  E  lapban  tanulóink,  a  képzésben  résztvevők  közölhetik  tapasztalataikat iskoláinkról, tanáraikról. Lehetőség lenne az újság keretében pályázati felhívások és álláslehetőségek közzétételére, valamint egy-egy aktuálisabb téma részletesebb körüljárására is.  
 
Az iskola nyújtotta keretek között folyamatosan alakulnak ki a tanulói önképzés színterei is. A diákújság lehetőséget ad a műhelymunkákon, szakkörökön folyó fejlesztések eredményeinek ismertetésére is. 
 
 
Szakértői, kulturális, tudástranszfer szolgáltatások fejlesztése 
 
 
A szakértői szolgáltatások fejlesztésének keretében szeretnénk minél szélesebb körű kapcsolatokat  kiépíteni az  ország  hasonló  képzési  kínálattal  rendelkező  iskoláival,  valamint nemzetközi  téren  is  a  minél  jobb  és  tartósabb  kapcsolatkiépítésre  törekszik.  Tervünk  az  üzleti  élet  aktuális  kérdéseit  megvitató  fórumok  és konferenciák megrendezése is. A hazai és nemzetközi üzleti élet neves szakembereinek tolmácsolásában  tanulóink,  oktatóink  első  kézből  és  hiteles  forrásból  kaphatnának  képet    a tanulmányaikat érintő szakterületekről. 
 
 
Kulturális szolgáltatások fejlesztése 
 
A  Diákönkormányzat  segítségével  kívánjuk biztosítani a tanulók számára a kulturális rendezvényeken való folyamatos részvételt (színház, mozi, kiállítás). A szervezéshez és a megvalósításhoz a rendelkezésre álló eszközrendszerünk keretében  támogatást  nyújtunk  (akár  anyagi  hozzájárulás  formájában  is).  
 
 
Tudástranszfer szolgáltatások  
 
A munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzések hangsúlyos elemei: 
 
• gyakorlatorientált képzés (kiscsoportos képzés, esettanulmányok, prezentációk)  
• élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, 
• kommunikációs és csoportmunkában való munkavégzés képességének fejlesztése, •     személyes portfolió készítése kompetenciákkal, 
• kvalifikált, piacképes, a változásokhoz alkalmazkodni tudó munkaerő létrehozása. 
 
Szolgáltató oktatás, a tanuló-centrikusság elemei: 
 
• komfortos oktatási környezet, 
• kiváló  oktatók  biztosítása,  akik  a  tanítandó  ismereteket  a  gyakorlatban  is  évekig sikeresen alkalmazták, 
• korszerű, saját tanáraink által is írt, fejlesztett tananyagok használata és korszerűsítése. 
 
A  fenti  rendszer  támogatja  a  munkahelyteremtést,  váltást,  a  végzett  tanulók  karrierjének  a nyomon követését és bekapcsolását, a piaci szereplők állandó jelenlétét az iskola mindennapi életében. Munkánk eredményességének mércéje a kibocsátott tanulók ismerete, kompetenciája és megelégedettsége. 
 
 
Aktív tanulói módszertan 
 
Az információs, kommunikációs technológiák napi- és magas szintű felhasználása, a kerettantervek, tantervi modulok a nyitott, kreatív gondolkodás és az eredeti szokatlan megoldások támogatását valósítják meg, sokrétű és egyéni módszertanon keresztül.  
 
Lépést  tartva  a  fejlett  országok  oktatási  újításával,  tervezünk  bevezetni  egy  úgynevezett „módszertani füzet” rendszert. Tanulóink egy munkafüzet formájában az adott évre vonatkozólag iránymutatást kapnának arról, hogy az előforduló tantárgyak elsajátításának mi a leghatékonyabb módszere. A munkafüzet tartalmazna egy tananyag feldolgozásra vonatkozó iránymutatást  időbeosztással  együtt,  valamint  gyakorlati  példákkal,  ellenőrző  kérdésekkel  a tanuló a tanórákon kívül is kontrollálhatná tudásszintjét.  
Oktatóink e füzetek kitöltésével maguk is alakíthatnák a feldolgozás menetét abból a szempontból, hogy mire kell nagyobb hangsúlyt fektetni, tehát egyaránt szolgálna tanulói és oktatói érdekeket is. 
 
 
Pályakövető rendszer 
 
A felsőoktatásban már bizonyított Diplomás Pályakövető Rendszer mintájára az iskola keretei között működő pályakövető rendszer létrehozását tervezzük. 
 
A Pályakövető Rendszer kiépítésével a következő célok valósíthatóak meg: 
• a leendő diákok tájékozódni tudjanak arról, hogy intézményünk képzéseinek elvégzésével milyen esélyekkel tudnak elhelyezkedni,  
• az ágazati stratégiaalkotáshoz releváns információk legyenek a iskoláinkban végzettek elhelyezkedési és karrier lehetőségeiről  
• számunkra is pontos kép legyen a nálunk végzettek karrierjének alakulásáról, így folyamatos visszajelzést kaphatunk képzéseik minőségéről.